letesz
lakasszovetkezetekre-es-tarsashazakra-vonatkozo-szabalyok-a-veszelyhelyzet-megszuneset-kovetoen

Lakásszövetkezetekre és társasházakra vonatkozó szabályok a veszélyhelyzet megszűnését követően

 

LAKÁSSZÖVETKEZETEKRE ÉS TÁRSASHÁZAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A VESZÉLYHELYZET MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN -ÁTMENETI SZABÁLYOK

 

1. Az Országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséhez szükséges törvényeket

 

Az Országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséhez és a járványügyi készültség fenntartásához szükséges törvényeket. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény az Alaptörvénynek megfelelően nem szüntette meg a veszélyhelyzetet, csak felhívta a kormányt annak megszüntetésére.

 

2. A kormány megszüntette a veszélyhelyzetet

A kormány 2020. június 18. napjával szüntette meg a veszélyhelyzetet, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogrendszer és a mindennapok teljes egészében visszaállnak a 2020. március 11. előtti időszak szerinti állapotba. Ezért a veszélyhelyzetben már megszokott fokozott körültekintésre lesz szükség a megváltozó jogi keretek közötti működéshez is.

 

A veszélyhelyzet kormány általi megszüntetésével hatályát vesztette valamennyi olyan veszélyhelyzet alatt megalkotott kormányrendelet, amely az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó felhatalmazása alapján került megalkotásra. Hangsúlyozandó továbbá az is, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt született, de az általános törvényi felhatalmazások alapján megszületett kormányrendeletek hatályban maradnak.

 

3. A veszélyhelyzet megszűnését követő időszak jogi keretei

 

3.1 A folyamatban lévő jogviszonyok

 

Ugyancsak nem kerül ki egyik napról másikra a jogrendszerből a különleges jogrendben az életünk részévé váló szabályok jelentős része sem, hiszen azok számos folyamatban lévő jogviszonyt érintenek. A járványveszély továbbra is fennáll, így azok alkalmazására bármikor újból szükség lehet. Erre tekintettel az Országgyűlés által elfogadott másik törvény, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény („Kivezetési Törvény”) foglalja össze azokat a veszélyhelyzeti kormányrendeletekben bevezetett szabályokat, amelyek törvényi szinten élnek tovább, egyelőre 2020. december 31-ig. Ilyen szabályok például a jogi személyek, bíróságok működésének szabályai, de a legtöbb speciális munkajogi szabály is átkerült ide. Több területen tovább enyhítették ezeket a szabályokat, az elmúlt hónapokban felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján.

 

3.2 Veszélyhelyzet és különleges jogrend helyett egészségügyi válsághelyzet

 

A Kivezetési Törvény tartalmazza továbbá a járványügyi védekezés következő szakaszának feltételeit: az egészségügyi törvény már meglévő egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályainak kiegészítésével a kormány különleges jogrend fenntartása nélkül kap meg rendelet-alkotási felhatalmazást egyes területeken. Ez a felhatalmazás azonban kifejezetten a járványügyi védekezéssel kapcsolatos területekre terjed ki (utazási korlátozások, szociális távolságtartás szabályai, egészségügy működése, maszkviselés stb.), az egyéb területeken (pl. adópolitika, szociálpolitika) a kormány már nem hozhat a törvényeket felülíró rendeleteket.

A kormány a továbbiakban az országos tisztifőorvos javaslatára, az egészségügyért felelős miniszter előterjesztése alapján rendelhet el ún. egészségügyi válsághelyzetet, például ún. járványügyi készültséget a koronavírus-járványveszély miatt, akár az ország egész területére, akár annak meghatározott részére. Az egészségügyi válsághelyzet lényegében mindaddig fennmarad, amíg az elrendelés feltételei fennállnak; ennek figyelése az országos tisztifőorvos feladata. Ez a felhatalmazás azonban a veszélyhelyzeti felhatalmazáshoz képest speciálisabb, azaz a kormány nem módosíthat általános jelleggel bármilyen jogszabályt.

A kormány a felhatalmazás keretében egészségügyi válsághelyzetben többek között korlátozhatja, megtilthatja a járvány terjedését elősegítő intézmények (mozik, színházak) működését; rendezvények, tevékenységek megtartását; az üzletek működését, nyitvatartását; az oktatás működését; az országon belüli és országok közötti utazást; egyes területek elhagyását, továbbá közlekedési korlátozást és tilalmakat rendelhet el; kötelező maszkviselést, illetve az üzletek idősávos látogatását írhatja elő.

A jogi keretek változására tekintettel, a kormány a veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg elrendelte az egészségügyi válsághelyzetet. Ez ugyanis szükséges volt ahhoz, hogy a Kivezetési Törvénybe át nem emelt, azonban a járványügyi védekezéshez továbbra is szükséges szabályok fennmaradjanak. Erre tekintettel a veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg több kormányrendelet új kormányrendeletként került kihirdetésre.

 

4. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok

A Lakásszövetkezeteknek a 2020. évi LVIII. Tv. 51.alcím rendelkezéseit kell alkalmazniuk

együttesen a Ptk. rendelkezéseivel és a rá vonatkozó speciális rendelkezésekkel együtt

(2004.évi CXV Tv.)

 

5. A lent leírtak összefoglalása:

 

 

 

 

 

A közgyűlés összehívásakor a Lakásszövetkezeti törvény, valamint az Alapszabály rendelkezései az irányadók.

Kérjük különös figyelmet fordítsanak a szabályos közgyűlés összehívására (szabályos meghívó, kiküldési idő, mellékletek tartalmi és formai követelményei), valamint a közgyűlés helyének és időpontjának megválasztására, hogy a határidő szeptember 15-e tartható legyen.

 

FONTOS! A 2019. évi számviteli törvény szerinti beszámolót (mérleg és eredménykimutatás) is ki kell adni a meghívóval egyidőben.


2020. december 31-ig törvényi szintre emelkednek a jogi személyek működésére vonatkozó veszélyhelyzeti kormányrendelet főbb szabályai, ugyanakkor az átmeneti szabályok beépítésével változások is bekövetkeznek.

 

6. Döntéshozatal szabályai a veszélyhelyzet megszűnését követően:

A Kivezetési Törvény a veszélyhelyzet megszűnését követően nem tartja fenn a tagok személyes jelenléte melletti ülésezésre vonatkozó tilalmat. Lehet közgyűlést tartani betartva a higiéniás előírásokat, melyekről a tagokat értesíteni szükséges legkésőbb a közgyűlési meghívó kiküldésének időpontjában. Lehetősége lesz a tagoknak arra is, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően is, egészen év végéig, 2020. december 31. napjáig alkalmazzák azokat a rugalmas döntéshozatali megoldásokat, amelyeket a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó szabályok lehetővé tettek számukra. Erre akkor lesz lehetőségük, ha a döntéshozó szerv ülése annak tervezett megtartásáig bevezetett esetleges járványügyi korlátozások miatt nem tartható meg a tagok személyes megjelenése mellett.

 

A veszélyhelyzet megszűnését követően is lehetőség lesz arra, hogy:

A jogi személyek egyéb testületi szerveinek döntéshozatala a veszélyhelyzet megszűnését követően

Az átmeneti rendelkezések biztosítják annak lehetőségét, hogy a jogi személy egyéb testületi szervei az üléseit

abban az esetben is, ha az ilyen módon történő tanácskozás és döntéshozatali eljárás szabályaira egyébként nincs elfogadott eljárásrendjük vagy az eltér a Kivezetési Törvényben foglaltaktól. 

 

7. A veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő döntéshozatali eljárások

 

Az átmeneti szabályok rendezik azoknak a döntéshozatali eljárásoknak a kérdését is, amelyeket a jogi személyek ügyvezetése még a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően kezdeményeztek, de a döntéshozatal átcsúszik a veszélyhelyzet megszűnését követő időszakra:az átmeneti szabályokat bevezető törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő döntéshozatali eljárásokat a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni a veszélyhelyzet megszűnését követően is.

 

8. Rendkívüli ülés kötelező összehívásának esetei

 

A Kivezetési Törvény felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra kötelező lesz összehívni a rendkívüli döntéshozó szerv ülését.

 

Ebbe a körbe egyrészt azok a döntések tartoznak, amelyek meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó szabályok haladékot adtak a jogi személyek részére.

!! Kötelező veszélyhelyzet megszűnését követően rendkívüli ülést tartani, ha

A veszélyhelyzet ideje alatt megszűnt és a veszélyhelyzet megszűnését követően megszűnő tisztségek a veszélyhelyzet megszűnése után

 

Ha a jogi személy döntéshozó szerve a veszélyhelyzet ideje alatt nem hozott döntést a megszűnő tisztségek tekintetében, akkor az adott tisztségviselő megbízatása mindaddig fennmarad, és köteles továbbra is ellátni feladatát, amíg erről a veszélyhelyzet megszűnését követően összehívott rendkívüli döntéshozatal alkalmával a jogi személy döntéshozó szerve nem határoz, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig.

 

9. !! Beszámoló elfogadásának kötelezettsége

 

A Kivezetési Törvény kiemeli a jogi személyek döntései közül a beszámoló elfogadását, mint a jogi személyek elsődleges kötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnését követően. NEM ALKALMAZHATÓ!

 

10.  Jogi személyek jognyilatkozatai megtételének és közlésének módja

2020. december 31-ig ha a jogi személy létesítő okirata eltérően nem rendelkezik:

 

Minden esetben vizsgálandó a jogi személy létesítő okirata, ugyanis, ha annak rendelkezései ettől eltérnek, akkor a könnyítések nem alkalmazhatók.

 

11. A társasházakra vonatkozó átmeneti szabályok

A társasházak – a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően – a 2020.évi LVIII Tv. 52. alcímben foglaltak szerint működhetnek.

Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

 Ha a közgyűlési döntés írásbeli szavazással történő meghozatalát a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok szerint a veszélyhelyzet megszűnéséig kérték, az írásbeli szavazást és eredményének közlését a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.

Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.

 Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt az egyéb okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

Az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani feltéve, hogy erről a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés.

Ha a társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárása a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok szerint félbeszakadt, az eljárás a félbeszakadás oka elhárulásának napján vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik, és e naptól a határidők újra kezdődnek.

1212. Veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő egyéb fontosabb átmeneti szabályok

A veszélyhelyzet megszűnését követően alkalmazandó – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat.

 

Megmaradt a 800 000 Ft-os keretösszeg és a szochó mentesség a 2020.december 31-ig adott juttatások tekintetében.

 

A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő
egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg.

 

           A beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos könnyítések megmaradtak.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C.  törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is – vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, megküldési határidők – ha azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.

 

 

 

Az Mt.-t 2020. július 1-jéig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

 

Tizenötezer forintra a PIN-kód nélkül is engedélyezett, érintéses fizetési kártyás vásárlások összeghatára 2020.december 31-ig megmaradt.

2020.július 1-ig marad az ingyenes parkolás és 2020.szeptember 1-ig nem kell közterület használatidíjat fizetni a vendéglátóhelyeknek.

A rendezvények helyszínén való tartózkodásra a Kormány rendeletében különös szabályokat állapíthat meg.

A magyar hatóság által kiállított, a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, valamint a veszélyhelyzet megszüntetését követő 15 napon belül lejáró hivatalos okmányok – ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idejét is – a 90. és 91. §-ban meghatározott kivétellel, a veszélyhelyzet megszűnését követő 180 napig érvényesek.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerinti fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdőik.

A 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő fontosabb átmeneti kormányrendeleti szabályokról

 

 

 

Az ügyfélkapu regisztrációval már rendelkező felhasználó számára a regisztrációhoz tartozó felhasználói neve megismerését az országos telefonos ügyfélszolgálat telefonon keresztül biztosítja.

 

13.  285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak védelmi     intézkedéseiről

mindenki köteles

 

A zenés, táncos rendezvények megtartására vonatkozó rendelkezések

 

A zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerinti zenés, táncos rendezvény függetlenül annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől – abban az esetben tartható meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem haladja meg az 500 főt.

 

 

made by: Mental Rocket
powered by: io panel